Növényevő dinók
Az evolúció “időutazás” problémája
Az evolúcióelméletet oktató tankönyvek régóta azt tanították, hogy a füvek 55 millió évvel ezelőtt alakultak ki, csupán azután, hogy a dinoszauruszok kihaltak (kb. 65 millió évvel ezelőtt). Jaj volt annak az illusztrátornak, aki fűvel együtt rajzolta le a dinoszauruszokat!
Az új bizonyítékok azonban ellentmondanak a „füves” talánynak. Kutatók ugyanis olyan fosszilizált dinoszaurusz ürüléket találtak, mely legalább öt fűféle maradékát tartalmazza1. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a fűfélék már a dinoszauruszokkal egy időben léteztek, de arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy a dinoszauruszok (vagy legalábbis egyes fajaik) el is fogyasztották azokat2! De hogyan tudtak megenni valamit, ami a feltételezések szerint nem is létezett?
Az egyik kutató elmondása szerint a fű fitolitok (a növényi szövetekben található kovaszemcsék) felfedezése a fosszilizált ürülékben teljes sokk volt3,4! Az új bizonyíték tehát drasztikus átdolgozásra kényszeríti az evolúcióelméletet a füvek eredetét illetően!
A New Scientist folyóirat a felfedezést úgy kommentálta, hogy azok az illusztrátorok, akik korábban elkövették a „hibát”, hogy a dinoszauruszokat fűfélék társaságában rajzolják le, mégiscsak jó elgondolás alapján alkottak:
„Habár azok a „művészeti alkotások”, melyek a dinoszauruszokat nagy füves pusztákon jelenítették meg, éppolyan hibásnak voltak titulálva, mint az, hogy az ősemberrel együtt ábrázolták, az újonnan felfedezett ürüléken végzett vizsgálatok azt igazolták, hogy ezek az állatok mégis fogyasztottak fűféléket.”
Ha azonban a Bibliát vesszük alapul, az időben való elhelyezés problémája egyáltalán nem áll fenn. Amint azt már többször említettük, a „fosszilis bizonyítékok” afféle félreértelmezése, miszerint azok millió (és milliárd) éveken keresztül történő fejlődést támasztanak alá, mindig kétségeket fog támasztani az evolucionistákban. A biblikus nézőpontból megközelítve azonban azt láthatjuk, hogy az üledékes kőzetek, és az azokban rejlő állati maradványok nem másnak, mint a Noé napjaiban (kb. 4500 évvel ezelőtt) bekövetkezett globális Özönvíznek az eredményei.
A Biblia, és nem a „fosszilis rekord” az, amely megmutatja az élőlények megjelenési sorrendjét ezen a Földön. Így tehát tudjuk, hogy a füvek a harmadik napon jelentek meg, tehát már a dinoszauruszok előtt jelen voltak, melyeket a többi szárazföldi állattal és az emberrel együtt Isten a hatodik napon teremtett.
Kijelenthetjük tehát, hogy azok az ábrázolások, melyeken a dinoszauruszok más állatokkal, növényekkel és az emberrel5 együtt, egy időben láthatók, semmi kivetnivalót nem hagynak maguk után. Ha a Bibliát vesszük alapul, nincsenek kérdések az idővel kapcsolatban; a dinoszauruszok pedig nem az „ősidőben” éltek, hanem az írott történelem kezdete után, ami mellesleg maga az idő kezdete (1. Mózes 1:1).
A dinoszaurusz trágya dilemmája
Az a tény, hogy egyáltalán fellelhetünk fosszilizált dinoszaurusz ürüléket, ugyancsak azt bizonyítja, hogy a nagy tömegű üledék, mely nagy hirtelenséggel temetett be mindent, egy oxigénmentes környezetet biztosított – másképp hogyan találhatnánk ilyen jól megőrzött trágyamaradványokat?
Ilyen leleteket a világ minden táján találhatunk, mely szintén arra enged következtetni, hogy az Özönvíz egy globális katasztrófa volt (1. Mózes 6-9). A Biblia szerint tehát nincs itt semmilyen dilemma.
Hivatkozások és jegyzetek
- Prasad, V., Strömberg, C., Alimohammadian, H., and Sahni, A., Dinosaur coprolites and the early evolution of grasses and grazers, Science310(5751):1177–1180, 18 November 2005.
- Piperno, D., and Sues, H.-D., Dinosaurs dined on grass, Science310(5751):1126–1128, 18 November 2005; perspective on ref.
- Hecht, J., Dino droppings reveal prehistoric taste for grass, New Scientist188(2527):7, 2005.
- A kutatók szerint a különleges körülmények által tartósított ürülék, mely körülbelül 10 cm nagyságú, a titanoszaurus hagyatéka, mely az egyik leggyakoribb dinoszaurusz abban az üledékes rétegben, melyben az ürülék fosszíliáit fellelték. Perkins, S., Ancient grazers: find adds grass to dinosaur menu, Science News Online, 2 May 2005.
- Az evolucionista tanítás sok embert (köztük sok keresztyént is) arra vezetett, hogy elfogadják az evolucionista primitív kőkorszaki ősember sztereotípiát, aki az előmozdítója volt a mezőgazdaság, a fémművesség “evolúciójának”. De a Biblia egyértelműen arról beszél, hogy az ember a kezdetektől fogva gyümölcsfákat gondozott (1. Mózes 2:15), gabonát termesztett (1. Mózes 3:17, 4:2-3), és fémszerszámokat készített (1. Mózes 4:22). A Biblia arról is beszél, hogy később voltak emberek (nem az evolucionisták “ősemberei”), akik barlangokban laktak, pl. Lót és lányai (1. Mózes 19:30), a királyok Józsué napjaiban (Józsué 10:16, 22-23), Sámson (Bírák 15:7-8), Dávid (1. Sámuel 22:1), és Illés (1. Királyok 19:9).
Readers’ comments
Comments are automatically closed 14 days after publication.