Explore
Also Available in:

Békából … béka!

Írta: 

stock.xchng9601frog

Feledkezzünk el egy pillanatra a történetről, amikor a békából mesebeli herceg lesz, és nézzük meg közelebbről, talán nem sokkal meglepőbb-e az az átalakulás, ami a békán történik rövid élete folyamán? Halszerű ebihal létből (kopoltyúkkal felszerelkezve) a „békagyerek” hihetetlen gyorsasággal egy egész más életstílusra vált át. Szája szélessé válik, a farka visszahúzódik, dülledt szemei fejének más részére vándorolnak, végül tüdei kifejlődnek és négy lába kinő, melyet a végzős ebihal úgy ünnepel meg, hogy a vízből kiugrálva a szárazföldre költözik.

Ez a lélegzetelállító átváltozás (metamorfózis) sokkal több azonban, mint aminek látszik; az állat minden egyes szerve és szervrendszere ugyanis szemmel is láthatóan megváltozik!1,2 Vegyük például az idegrendszert, melyet szinte „újra kell kötni”, hogy irányítani és felügyelni tudja az új, vagy megváltoztatott szemeket, füleket, lábakat, nyelvet, stb. Hasonlóképpen „átpofozásra” szorul a béka egész biokémiája. Megváltozik például a vérben a hemoglobin,3 hasonlóképpen a szemekben található fotopigmenthez,4 egy sereg más változást nem is említve. Még a „hulladékfeldolgozás” rendszere is átalakul, hogy a teremtmény megváltozott életkörülményeit ki tudja szolgálni.5 

wikipedia9601 changes a tadpole into a frog

Kifinomult kódolás

A fantasztikusan komplex DNS információs kód, mely képes arra, hogy egy ebihalat békává változtasson, egyértelműen egy magasabb rendű teremtő intelligenciára mutat. Egy ilyen kódolás nem alakul ki csak úgy magától, hanem a tudatos tervezés eredményét bizonyítja.

A biológusok a fejüket rázzák ennek a pocsolyában végbemenő újjászületésnek a komplexitása láttán. A tavirózsa levelén sütkérező béka ugyanis egyetlen ebihalnak, és egy hadseregnyi változásnak az eredménye, melyek hihetetlen precíz mértékben és meghatározott sorrendben „csapnak le” állatunkra. Az igazság az, hogy a megkívánt biokémiai „koreográfia” az Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségét csúnyán szégyenben hagyja. Vegyük csak azt, milyen nagy bajba kerülne az ifjú ebihal, ha a farka még a lábai megjelenése előtt eltűnne! De mindez ugyanígy elmondható a belső szerveiről, csontjairól, az idegekről, és az egész biokémiai folyamatról. Egyetlen apró tévedés, és e hatalmas átváltozási folyamat a bátor ebihal szemszögéből igen sajnálatos módon végződhetne.

Lépésről lépésre

Az évek során folytatott kutatások lépésről lépésre fedték fel ezeket a folyamatokat, melyek egymásra épülve ezt a csodás átváltozást eredményezik. Itt van például a farok eltűnése, mely igen finoman és pontosan irányított mikrobiológiai folyamatok eredménye. Először is az ebihal leállítja a farok izomsejtjeinek előállítását, ezt követően pedig elkezd igen specifikus sejtbontó enzimeket termelni, és a megfelelő pillanatban ezeket a különböző típusú apró munkásokat az ebihal szervezete a megfelelő farokban található sejtekhez párosítja, és be is juttatja azokat. Végül a kóborló makrofágok lecsapnak ezekre a halálra ítélt sejtekre egy mikroszkopikus lakoma erejéig, szétszedik és összegyűjtik azokat a megmaradt struktúrákat és tápanyagokat, melyeket mint építőanyagot és energiát a test más részeiben újra felhasználhat az állat. (A farok tehát tulajdonképpen „beolvad” a testbe, alkotóelemeit az állat teste nem választja ki, hanem beépíti azokat.)

A változás nem „evolúció”

Hogy is van ez a jó öreg „az evolúció munka közben” mondással? Az ebihal békává történő metamorfózisa valóban az evolúció bizonyítéka?

Az igazságtól ez az állítás nem is állhatna távolabb. Igaz, hogy az ebihal látszatra halszerű, valójában azonban az ebihal élete első napjától kezdve béka. Minden, amire szüksége van ahhoz, hogy átformálódjon (az egész genetikai információ, a tervekkel és „receptekkel” együtt) az ebihal sejtjeinek sejtmagjában található DNS-ében van elrejtve, élete első napjától kezdve. Ezen a mélységesen miniatürizált szinten nem csupán egy tökéletesen kidolgozott béka tervrajzát figyelhetjük meg, hanem egy tökéletesen működő gyárat, amely minden szükséges gépezettel, felszereléssel és alapanyaggal el van látva, hogy a terveket valóságra válthassa.

Ez az elrejtett információ a kulcsfontosságú különbség az evolucionista tündérmese (halból kétéltű) és a valóság (az ebihalból béka lesz) között. Ikrává válásának napjától az ebihal fel van szerelve a „Hogyan változzunk békává?” projekt összes kidolgozott tervével. Ezzel szemben a halaknak megvan az összes genetikai információjuk arra, hogyan változzanak … hallá! A hal nem hordoz génjeiben semmilyen információt arra nézve, hogyan változtathatná magát kétéltűvé, és nincs is módja rá, hogy megszerezze azt. Mi több, kétségbe vonható, hogy egyetlen példa is lenne arra, hogy bármely élőlény genetikai anyagához valaha is plusz információ adódott volna az evolúció által feltételezett mechanizmussal.

Az ebihal metamorfózisa tehát nem biztosít semmilyen bizonyítékot az evolúcióra, sokkal inkább a Teremtő Isten munkájának bizonyítéka.6 

Hivatkozások és jegyzetek

  1. Shankland, M., Metamorphosis, www.sbs.utexas.edu/shankland/BIO349/lc22meta.htm, 26 October 2004; accessed 2007. Return to text.
  2. Gilbert, S.F.,  Metamorphosis: The Hormonal Reactivation of Development, 17 January 2005. Return to text.
  3. Az ebihal hemoglobin érett hemoglobinná válik, mely lassabban veszi fel az oxigént, és gyorsabban szabadítja fel. Ref. 2. Return to text
  4. A retinában találhatő fő fotopigment porphyropsin to rhodopsin. Ref. 2. Return to text
  5. Az ebihalak (mint a legtöbb hal is) ammóniát választanak ki, míg a kifejlett békákban az a rendszer a húgysavra épül, mely kevesebb vizet igényel. Ref. 2. Return to text.
  6. Weston, P., Frogs—Jeremiah was not a bullfrog, Creation 22(2):28–32, 2000. Return to text.