Explore
Also Available in:

Frankenstein táplálékok?

Genetikailag módosított táplálékok és a Biblia

írta: Don Batten

Sok embernek nincs tudomása arról, hogy az AEÁ-ban termesztett szójabab többsége egy (mikrobából) beültetett idegen gént tartalmazott.

Strawberry

Ez alkalmassá teszi a növényeket, hogy megtűrjenek egy gyomirtó vegyszert. Így, a földműves bepermetezheti az egész területet és a gyomok kipusztulnak, de a termesztett növények megmaradnak. Sok kukoricatermés egy mikroba-mérgezőanyag ellenes gént tartalmaz, amely megöli a kukoricacsövet pusztító lepkelárvákat. Ilyen genetikailag módosított termések vannak ‘lemintázva’ olyan helyeken is mint Kína. Európában és Ausztráliában a fogyasztói helytállás lassítja a genetikailag módosított táplálékok jóváhagyását.

A genetikailag módosított táplálékok olyan növényekből és állatokból származnak, amelyek genetikailag voltak megtervezve azért, hogy alapvetően különböző fajta szervezetek génjeit tartalmazzák- olyan szinten hogy a gének elegyítése szabályos nemzési technikák által lehetetlennek bizonyult. Például, Ausztráliában tudósok terveztek egy sertést, hogy rendelkezzen a tehén egy génjével, amely tehén-növekedési hormont termel. A gén be-és kikapcsolható a sertések táplálékába való bizonyos aminosav adagolásával illetve nem adagolásával. Ily módon, a sertések gyorsabban fejlődnek és a fogyasztók által keresett sovány húst szolgáltatják.

Minden ilyen ‘fondorlatosság’ jelentős mértékű szakértelmet követel a közreműködő tudósok részéről. És minden siker mellett sok a meghiúsulás.

Viták tombolnak ennek a vitatott ügynek a mellette és ellene szóló érvei fölött. Mi kellene, legyen a keresztyének álláspontja?

A Biblia

Egyesek amellett érveltek, hogy a természetes fajkeresztezés sem biblikus, így a genetikai módosítás, továbbfejlesztés útján, nem lenne helyénvaló.

Bananas

Ők a Léviták 19:19—et idézik (‘Ne párosítsd állatodat másféle állattal’). Ez arra hivatott, hogy vonatkoztatva legyen az eredeti Genesis ‘fajták’ egymástól való megtartóztatásának ügyére. Azonban ez nem lehet jogi kérdés, mivel, természetükből adódóan, a fajok keveredése egyébként is lehetetlen.

Ez a rendelkezés feltételezhetően megtilthatta volna egy ló és egy szamár párosodását (hogy egy öszvért szüljön), annak ellenére, hogy ezek valószínűleg ugyanabból a teremtett fajtából származtak le. Ahogyan a ‘faj’ (másféle) szó itt használva van, mint a Biblia néhány más részében, enyhén megfelelne a ‘típusokkal’ vagy ‘változatosságokkal’ (amelyek különböző nemeket vagy fajokat takarnának). Ez megfelel az igevers folytatásával, ‘Ne vesd be szántódat kétféle maggal, ne öltözzél kétféléből szőtt ruhába.’

Így akkor a legtöbb keresztyén miért nem zavartatja magát nem csupán öszvért tenyésztve, hanem gyapjú/poliészter összetételű ingeket viselve? Azért mert ők látják hogy ezek a törvények Izrael ‘Egyiptom földjéről kihozott’ (Kivonulás 20:2) szövetséges gyermekeinek voltak adva, számos jel részeként miszerint ők szent nép voltak, más emberektől különválasztottak, mivel a Messiás közülük volt megígérve (Galaták 3:16). A férfiak körülmetélése volt egyike ezeknek a Léviták-ban elrendelt szövetséges jeleknek, azonban ezek az Újszövetségben (Galaták 5:1–12) különösen érvénytelenítve voltak, mint szükségesség a pogányok számára.

Carrot

Mielőtt tárgyalásba kezdenénk, világosnak kéne, tűnjön a Bibliából hogy az, amikor a törvényre hivatkozik (pl. János 2:10), a teljes Mózes-i törvényre hivatkozik, megkülönböztetés nélkül. Kegyelem által megszabadítva (azaz ez egy adomány), a keresztyének azon vannak, meglehetősen, a Szentlélek erejével telve, hogy egy magasabb erkölcsi törvényt teljesítsenek, ‘Krisztus törvényét ’ (Galaták 6:2) vagy ‘a Krisztus Jézusban való élet lelkének törvényét’ (Róma 8:2, Efézus 2:8–10).

Isten, emberi uralmat adott a teremtett világ felett (Teremtés 1:27,28). A bűnbeesés után ennek az uralmi megbízásnak része a táplálékért való verejtékes munka (Teremtés 3:19). Az állatok és növények tenyésztése és termesztése oly módon hogy azok több táplálékot és rostanyagot hozzanak régóta a mi uralmunk részeként volt elismerve. A genetikai kezelésnek ez a formája nem vitás (például az üszkösödésnek ellenálló búza termesztése úgy hogy a termés több gabonát hozzon, vagy ne legyen szükség gombaölő vegyszerek használatára).

Broccoli

Na de mi a helyzet a genetikailag módosított táplálékkal? Amint láttuk, nincs semmi a Bibliában, ami ezt tiltaná, azonban van egy alapelv: arról hogy ‘szeresd felebarátodat, mint önmagadat’. Ha a genetikailag módosított táplálék előállítása árthat valakinek, akkor az világosan rossz.

A genetikailag módosított táplálékok biztonságosak?

Gyarapodnak a bizonyítékok miszerint a növények és állatok sejtjeiben levő szabályozó rendszerek jóval összetettebbek, mint ahogy azt a genetikai tervezést gyakorló személyek előrebocsátották. A genetikailag módosított táplálékok alapjában véve biztonságosaknak voltak ítélve a régóta fenntartott dogma alapján miszerint egyedül csak a DNS (gének)-en múlik az örökösödés (információ átadás) és egyedül csak ez határozza meg egy élő szervezet jellemzőit. Ennek egy következtetése az, hogy egy gén egy fehérjét termel. Az utóbbi felfedezések aláássák ezeket a túlságosan egyszerű fogalmakat.

Ez azt jelenti, hogy egy gén beillesztése egy alapvetően különböző fajta élő szervezet befogadó sejtjébe, változatos ismert mechanizmusokon keresztül, veszélyes melléktermékeket okozhat, másokat, mint az elvárt fehérje. Még ha a szándékolt fehérje biztonságosnak is volt megítélve, az előre nem látható melléktermékek lehet, hogy nem biztonságosak.

Hasonlóan, a kívánt fehérje előállítható, de a reméltnél eltérő hatásai lehetnek. Ez történt egy genetikai módosítás korai esetében, amikor a hortenziának kék színezőanyagáért felelős gén sikeresen be volt illesztve egy rózsába. Természetesen a vállalatnak a kék rózsa termesztése rengeteg pénzt hozott volna. A befektetők csalódására a kék gén nem termelt kék rózsát. Miért nem? Kétségtelenül a konkrét színezőanyag színe függ a sejtnedv savtartalmától, és a rózsa savtartalma annyira különbözött a hortenziáétól hogy a színezőanyag nem termelt kék színt a rózsában!

Apple

Egy másik veszély egy idegen szekvenciának a DNS egy részébe való beillesztésére utal úgy, hogy az felbontja a létező vezérlő mechanizmust a fehérje előállításához. Ezek a hatások szövevényesebbek lehetnek- például az adott enzimből egy kicsivel több vagy kevesebb mennyiség. Azonban ez elvezethet egy adott vegyi folyamatban felhalmozódott táptalajhoz úgy hogy az enyhén mérgező, stb., holott a genetikai módosítás előtt ez a mérgezésszint megengedett értéke alatti volt. Kismértékű változtatások megszakíthatják a biokémiai folyamatokat és betegségeket okozhatnak (valószínűleg sok betegség ilyen genetikai információ veszteségek árán keletkezett a bűnbeesés óta).

Kétségtelenül, a naivitás nagy része a genetikai módosítás kutatásában tevékenykedő számos tudós evolucionista kioktatásából ered. Talán az elgondolás alapjául miszerint az élőlények genetikájával való kontárkodás, túl sok elővigyázatosság és törekvés nélkül, fejleszteni fogja azokat, az az elgondolás szolgál, hogy az élet, mint véletlen keletkezett. Ha az élet egy véletlen, akkor bizonyosan egy kis intelligencia érvényesítésével az fejleszthető. Az ismerettel nekünk most részünk van még a legalapvetőbb élőlények összetettségéből is, nincs mentség arra, hogy elhiggyük, hogy az élőlények egyszerűek, és hogy azok könnyen fejleszthetőek. És a genetikailag módosított szervezetek ‘kifejlesztettek’? A genetikailag módosított sertéseknél többször előfordul a gyomorfekély, ízületi gyulladás, szívelégtelenség, bőrgyulladás és vesebetegség.1

Hihetetlen összefüggés van a sejtfolyamatok között. A sejt valójában ‘egyszerűsíthetetlenül bonyolult’- és majdnem hiányosság nélkül képes megfelelően működni. Így egy adott gént elkülönítve kezelni, mintha az más génektől vagy a sejtben létező fehérjéktől függetlenül működne, szélsőségesen naiv vállalkozás, még veszélyes is.

Következtetés

Elvileg, erkölcsileg nincs semmi elvetendő a genetikailag módosított táplálékokkal kapcsolatosan, azonban a gyakorlatban, azt gondolom hogy sok próbálkozás veszélyesen naiv. A vizsgálatoknak nagyon alaposaknak kell lenniük a bizonyosságért, a felől, hogy a genetikailag módosított táplálékok valóban biztonsággal fogyaszthatóak. Egyébként, a nem fogyasztható termékek, mint a gyapot, kevésbé szigorú vizsgálódást követelnek. Ilyen genetikailag módosított növények lehetővé teszik, például, az irtószerek használatának nagymértékű csökkentését, amely a mezőgazdasági munkások valamint a környezet előnyére válna.

A tudósok, akik keresztyének tisztelettel kéne viszonyuljanak az iránt amit Isten teremtett átlátva a végső intelligenciát amely a változatos fajta élőlények teremtésében nyilvánult meg. Ők ezért ‘lassabban kellene törekedjenek’ a táplálékok genetikai módosításában. Egyébként, ők beláthatnák, hogy a bűnbeesés óta az élő szervezetekben ártalmas változások történtek. Még lehetséges is volna felismerni és jóvátenni néhányat az ilyen változtatások közül annak érdekében, hogy a táplálékot nagyobb biztonsággal lehessen fogyasztani.

244cell_gm

Felfedezések, amelyek aláássák az egy gén → egy fehérje elgondolást (technikai részletek)

  1. A Human Genome Project-ben (emberi génállomány tervezetben) azonosított gének száma, megközelítőleg 35000, jóval kevesebb, mint az ismert emberi fehérjék száma, amely több mint 100000. Más szavakkal, sokkal több fehérje van, mint gén hogy kódolja azokat.
  2. A sejtek képesek ‘szerkeszteni’ a génből másolt információt a DNS-en, hogy különböző fehérjéket termeljenek. Ezt ‘ összeillesztésként’ emlegetik, amely egy nagyon bonyolult fehérjecsoport, a ‘spliceosome’ által van végrehajtva, habár még senki nem tudja hogy hogyan végzi ez a szerkesztését hogy előállítsa a kívánt fehérjéket. Egy sajátos gént találtak, amely több mint 500 különböző fehérjét termelt ilyen módon!1 Ez a felfedezés azt jelenti, hogy egy élő szervezet DNS-ébe beillesztett bizonyos gén nem csak a tudósok által elvárt fehérjét termelheti. Vagy egyet sem azok közül! Mivel a gazda DNS sejtkörnyezete határozza meg a szerkesztést, különböző, váratlan fehérjék jöhetnek létre az átruházott génből.

  3. A DNS ismétlődés sok különböző fehérjétől függ, így a DNS ismétlődés és örökösödés a sejtkörnyezettől függ. Számos különböző enzimcsoport ellenőrzi gyakorlatilag a másolás pontosságát. Az ők működésük nélkül a hibaarány megközelítőleg 1 a 100-ban; az ők ellenőrzésük mellett a hibaarány egy nagyon alacsony 1 a 10 billióban- olyan, mint kinyomtatni ezt a cikket ötmillió példányban és összesen egy hibásat kapni közülük. Az állatok klónozásának kitapasztalása is felfedte az örökösödésbe való belevésés fontosságát. A belevésés magában foglalja bizonyos gének elbocsátását a sejt által úgy hogy a génmegnyilvánulás érintve van a klónozott leszármazottban.2

  4. Ahhoz hogy egy fehérje működőképessé váljon miután azt aminosavak láncolataként előállították, a megfelelő háromdimenziós alakjában kell összefonódjon. Egyszer arra gondoltak, hogy csupán az aminosavak szekvenciája, amelyet a DNS-en levő gén határoz meg, az ami meghatározza az összefonódást. Azonban mi most tudjuk, hogy a fehérje összefonódása más kísérő, chaperones nevű fehérjéket igényel ahhoz, hogy elérje a végső formát. A gazdasejt különböző ilyen kísérő fehérjével rendelkezhet és ez egy eltérő fonatot eredményezhet, így nem az elvárt jellemzőkkel rendelkező fehérjéhez vezetve.

  5. A prionok fertőző fehérjék, valószínűleg olyan betegségek okozói, mint a Mad Cow (kergemarhakór) és a Creutzfeldt-Jakob kór. Ezek az elfajult fehérjék előidézik, hogy bizonyos más fehérjék felvegyék az ők alakjukat, és így ők ismétlődnek egy sejten belül, károsodást okozva. Ez azt jelenti, hogy egy gazda sejtben előállított új (idegen) fehérje úgy viselkedhet, mint egy prion ahogy az kölcsönhatásba lép olyan fehérjékkel, amelyek nincsenek jelen a donor élő szervezetben, magukat ismételve és pusztításhoz vezetve.

Hivatkozások

  1. Black, D.L., Splicing in the inner ear: a familiar tune, but what are the instruments? Neuron 20(2):165–168, 1998.
  2. Jerlströlm, P., Genomic imprinting, Journal of Creation 13(2):6–8, 1999.

Hivatkozások és jegyzetek

  1. Commoner, B., Unraveling the DNA myth—the spurious foundation of genetic engineering, Harper’s Magazine, February 2002, grain.org/article/entries/375-unravelling-the-dna-myth, 26 February 2002. In this article, evolutionist Barry Commoner attacks the dogma of the central role of DNA on the basis of the importance of proteins in the replication and expression of DNA. However, all the proteins that replicate DNA and modify protein manufacture (DNA replication enzymes, error-checking enzymes, spliceosomes, chaperones) are themselves coded by the DNA—another problem for chemical evolutionary theories on the origin of life. For more, see creation.com/origin. Commoner’s objections really show how little we know about how DNA controls the processes in living cells, especially growth and development. Recent discoveries about methylation and the role of histones in gene expression are only the tip of the iceberg. Much treasure is yet to be mined from the DNA that does not code for proteins, much of which has been labelled by some evolutionists as ‘junk’ DNA (they don’t know what it does, so it is labelled ‘junk’—reminiscent of the vestigial (‘junk’) organs debacle of the past). See Walkup, L.K., Junk DNA: evolutionary discards or God’s tools? Journal of Creation 14(2):18–30, 2000. Also, ‘Not junk after all,’ this issue p. 9. Vissza a szöveghez.