Also Available in:

Ki teremtette Istent?

Ez egy logikátlan kérdés

által
fordította Konkoly Dávid

Dominos image ©StockPhoto.com/LuisPortugalDomino
Ha egy teremtő Isten létezéséhez szükség lett volna egy másik teremtőre, akkor ennek a teremtőnek szintén szüksége lett volna egy teremtőre, aki igényel egy teremtőt … ez olyan, mint az eldőlő dominók végtelen láncolata, amely egy képtelenség.

Ez a kérdés az ateisták egyik fő kifogása, amellyel igazolni próbálják hitetlenségüket. Bertrand Russel (1872-1970) egy híres brit filozófus a Why I am not a Christian (Miért nem vagyok keresztény) című kis terjedelmű, ám annál nagyobb hatást gyakorló esszéjében elsődleges kifogásaként ezt a kérdést intézte.1 Napjaink ateistái ezt a kifogást ismétlik, például Richard Dawkins The God Delusion (Az isteni téveszme) és az ausztrál Philip Adams, aki a Melbourne-ben 2010-ben megrendezett Globális Ateista Kongresszuson ezt mondta:

„Az Isten melletti fő érv az, hogy kellett lennie egy Teremtőnek, egy kezdetnek. … Azonban ezt könnyedén kétségbe vonom. Ha Isten volt a kezdet, ki kezdte el Istent?”2

Az univerzumnak volt egy kezdete; nagyjából senki nem vitatja ezt, mert a termodinamika törvényei ezt követelik meg: az univerzum folyamatosan elfogy és ez a fogyás nem tarthat örökké, különben el kellett volna már fogynia. Nem maradna csillag, amelyik energiát termel és mi sem lennénk itt.

Néhányan felvetik, hogy az egyik univerzum életet ad egy másiknak, de újra hangsúlyozzuk, nem létezhet efféle születéseknek és haláloknak egy végtelen sorozata, mivel minden egyes ciklus számára kevesebb energia áll rendelkezésre, mint az előzőnél, és ha ez történt volna egy örökkévalóságtól fogva, a mindenség halála már bekövetkezett volna.

Kellett lennie egy kezdetnek

„Az okságnak ez az elve annyira alapvető, hogy ha azt mondanám arról a székről amelyen ülsz, és amelynek biztosan volt kezdete, hogy csak úgy létrejött bármiféle indítóok nélkül, akkor jogosan azt gondolhatnád, hogy pszichiátriai vizsgálatra van szükségem!”

A logikának, a tudománynak és a valóságnak az egyik legmegalapozottabb alapelve a kauzalitás: bárminek, aminek van kezdete, annak van egy elégséges oka. Az elv nem úgy szól, hogy „Mindennek van oka”; Bertrand Russel ezt tévesen állította. Nem, az alapelv az, hogy „Mindennek, aminek van kezdete, van egy elégséges oka”. Egy percnyi utánagondolás ezt meg is erősíti - valami, aminek nem volt kezdete, nincs szüksége okra. Továbbá az oknak elégségesnek vagy megfelelőnek kell lennie. Az az állítás, hogy „Téged egy káposztaföldön találtak” nem elégséges magyarázata a te létezésednek.

Az okságnak ez az elve annyira alapvető, hogy ha azt mondanám arról a székről amelyen ülsz, és amelynek biztosan volt kezdete, hogy csak úgy létrejött bármiféle indítóok nélkül, akkor jogosan azt gondolhatnád, hogy pszichiátriai vizsgálatra van szükségem!

Napjaink ateistái, akik szeretik használni a „racionális”, „ésszerű” és „tudományos” szavakat meggyőződéseik jellemzésére, úgy hiszik, hogy minden létező legnagyobb kezdetének - az univerzumnak - egyáltalán nem volt indítóoka! Néhányan beismerik, hogy ez egy probléma, de úgy vélik, azt mondani, hogy „Isten műve ez” semmit nem magyaráz, mert akkor meg kell magyarázni, hogy Isten honnan származik. De ez egy helyénvaló kifogás?

Milyennek kellene lennie az univerzum okának?

Az univerzum okának nem-anyaginak kell lennie, mivel ha az ok anyagi/ természeti volt, akkor a hanyatlás ugyanazoknak a törvényeinek lenne alárendelve, mint maga az univerzum. Ez azt jelenti, hogy a kezdete önmagában lett volna és ebben az esetben ugyanaz a probléma áll fenn, mint az univerzumok születéseinek és halálainak körforgásánál. Tehát az univerzum kezdetének okozójának természet-felettinek kell lenni, más szóval nem-anyaginak vagy szelleminek - egy olyan oknak, amely kívül esik a tér-anyag-időn. Egy ilyen okozó nem lenne alárendelve a hanyatlás törvényének és ily módon nem lenne neki kezdete sem. Ez az ok volt az örökkévaló szellem.

„Továbbá az univerzum okának hihetetlen hatalommal kellett rendelkeznie; az univerzum puszta mérete és a bennem megfigyelhető energia együttesen beszél erről a hatalomról; kellett lennie egy elégséges oknak.”

Ez úgy hangzik számomra, mint a Biblia Istene. A Biblia az univerzum teremőjét az alábbiként írja le:

  • örökkévaló
  • Mielőtt hegyek lettek, mielőtt a föld és világ formáltatott, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. (Zsoltárok 90:2)

  • mindenható
  • Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodsz mindezeken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. (I.Krónika 29.11-12)

  • szellem (nem-anyagi)
  • Az Isten Szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják. (János 4:24)

A Biblia azt mondja „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” (I.Mózes 1:1) Itt Isten magát az időt teremti meg. Csak Egyvalaki, aki az időn kívül van, időtlen vagy örökkévaló, tehette ezt.

Tehát egy örökkévalóról, valakiről, akinek nem volt kezdete, feltenni a („Ki teremtette Istent?”) olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy „Kit vett el az agglegény?” Ez egy értelmetlen kérdés.

A Biblia megfelel a valóságnak, ami nem meglepő, ha meggondoljuk, hogy azt állítja, hogy magától a Teremtőtől származik.

Két „nagy kezdet” - mindenféle ok nélkül!

Azoknak, akik elutasítják a Teremtőt, nemcsak abban kell hinniük, hogy az anyag minden ok nélkül létrejött; hanem abban is, hogy maga az élet megfelelő ok nélkül jött létre.

Még a legegyszerűbb egysejtű élet is rendkívül összetett. Egy aprócska baktérium is tele van hihetetlenül kifinomult nano-gépezetekkel, hogy élni tudjon.3 Egy sejtnek legalább 400 különböző fehérjére van szüksége ahhoz, hogy olyan gépezeteket építsen belőlük, amely elengedhetetlen az élethez.4 Hogyan tudták ezek a fehérjealapú gépezetek létrehozni magukat, mégha az összes megfelelő összetevő (20 különböző aminosav, de legalábbis a legtöbbjük) létre tudta hozni magát? Az aminosavaknak, gyakran közülük több ezernek a helyes sorrendben kell összekapcsolódniuk mindegyik fehérjéhez, hogy működjenek.

Csak gondoljunk egy alapvető gépezetre, amely lemásolja a DNS-parancsokat a fehérjék létrehozásához.5 Ezután vegyük ennek a gépezetnek mindössze egy fehérje-összetevőjét, a teljesnek kevesebb, mint 10%-át. Ez a fehérje 329 aminosav hosszúságú. Mekkora eséllyel kapnánk egy ilyen fehérjét véletlen által, feltéve, hogy a megfelelő és csak a megfelelő aminosav-összetevő van jelen? Számoljunk így: 1/20 x 1/20 x 1/20 … 329-szer!6 Ennek a valószínűsége: 1:10428 … egy olyan szám, amelynél az egyes után 428 darab nulla áll! Mégha az univerzum összes atomját (1080 - egy szám 80 nullával) feleltetnénk meg a kísérletben az összes lehetséges molekuláris rezgéssel (másodpercenként 1012), kivetítve mindezt az univerzum feltételezett evolúciós korára (14 milliárd év = 1018 másodperc), ez még mindig „csak” 10110 darab kísérletet engedne - messze-messze kevesebbet a szükséges mennyiségnél, hogy legalább egy szikrányi esély legyen mindössze egyetlen fehérje kialakulására,7 nem beszélve a másik szükséges 400 fehérjéről.

Nem csoda, amikor Richard Dawkins elismeri, hogy a tudósok valószínűleg soha nem fogják megfejteni, hogyan jöhetett létre az élet természetes folyamatok által. Ennek ellenére elveti a teremtés magyarázatát a fenti megtévesztő érvelés miatt.

Tehát akkor miféle ok megfelelő az élet eredetének magyarázatára? Az oknak hihetetlenül intelligensnek kell lenni - jóval túl a mi intelligenciánkon. Csodáljuk azokat a tudósokat, akik felfedezik az élő dolgokban lévő nano-technológiát - és ez egy elképesztő vállalkozás. De mi van azzal a Valakivel, aki feltalálta ezeket a dolgokat? Mennyivel intelligensebb Ő? Ez Istennek egy másik tulajdonságára emlékeztet, amiről a Biblia azt állítja: Ő mindentudó. Lásd Zsoltárok 139.2-6; Ésaiás 40:13-14.

Eleget tudunk a Teremtőről az Ő teremtményeiből ahhoz, hogy „ne legyen mentségünk”. A Róma levél 1:18-22 azt mondja:

„Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik: Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem, mint Istent dicsőítették őt, sem neki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek”

Itt a Biblia felfedi, hogy az egyébként intelligens emberek miért döntenek úgy, hogy lehetetlen dolgokban hisznek - először az univerzum, aztán az élet létrejött mindenféle célszerű ok nélkül. Úgy döntöttek, hogy logikátlanul elfogadják azt, hogy az ő két „nagy kezdetüknek” nem volt elégséges okuk, ahelyett, hogy elfogadnák és tisztelnék a Teremtőjüket.

Hivatkozások és jegyzetek

  1. Bertrand Russel köztiszteletben áll a logikában és a filozófiában való jártassága okán, különösen, ami a matematikát illeti, de az Isten ellen intézett beszéde egyáltalán nem logikus. Vissza a szöveghez.
  2. P. Adams, Az ateista téveszme (Philip Adams beszédének egy szerkesztett változata, amelyet 2010-es Ateista Világkonferencián adott); abc.net.au/news/stories/2010/03/19/2850137.htm. Vissza a szöveghez.
  3. C. Smith; Fantasztikus utazás: Kiállja-e az evolúciótan a modern tudományosság próbáját?, Creation 30(1):20–23, 2007; creation.com/fantastic-voyage. Vissza a szöveghez.
  4. Ez az önreprodukáló élethez szükséges minimálisan elvárt mennyiség, amely létfontosságú még azelőtt, hogy az evolúció egyáltalán elméletben el tudjon kezdődni. Lásd J. Sarfati, Mennyire lehet egyszerű az élet? 2006. február 14. Vissza a szöveghez.
  5. RNS-poilmeráz; lásd www.mun.ca/biochem/courses/3107/Lectures/Topics/RNAP_bacterial.html. Vissza a szöveghez.
  6. Hordoz magában némi rugalmasságot ez a sorozat, tehát lehet egy kicsivel kevesebb, mint 329, de nem sokkal kevesebb, továbbá az álláspont illusztrálására a molekuláris gépezet mindössze 10%-át választottam. Ha részletes tanulmányt szeretnél arról, hogy milyen mértékű rugalmasságot hordoz egy működő fehérje aminosav-sorrendje, akkor lásd: R. Truman, Az ubiquitin fehérje: véletlen vagy tervezettség? Journal of Creation 19(3):116–127, 2005; creation.com/ubiquitin. Vissza a szöveghez.
  7. Mégha az univerzum 10-szer nagyobb és 10-szer öregebb lenne, ez is csak 10112 kísérletet adna. Mindegy, hogy hogy játszol a számokkal, a lehetséges kísérletek száma még így is túl kevés. Vissza a szöveghez.

Kapcsolódó Media