Explore
Also Available in:

Lépéselőnyben

Don Batten interjúja a neves ázsiai kutatóval Dr Samuel Gan

Fordította: Sujánszky Barbara (FireMEDIA)

dr-samuel-gan-singapore-researcher

Dr. Samuel Gan a szingapúri Ellenanyag- és Termékfeljesztő Laboratórium vezető kutatója és igazgatója. Hét munkatárs és tíz gyakornok munkáját irányítja. Kutatási területeik a következők: ellenanyag-fejlesztés, allergiák, HIV-gyógyszerrezisztencia, tudományos telefonalkalmazások és pszichológia. Dr. Gan az alapítója és a vezérigazgatója az e-publikációk kiadására, workshopok szervezésére és tudományos telefonalkalmazások fejlesztésére létrehozott APD SKEG Pte Ltd. cégnek is. Emellett adjunktus a Szingapúri Társadalomtudományi Egyetemen és a Köztársasági Műszaki Főiskolán, valamint az ausztráliai James Cook Egyetem szingapúri kampuszán. Doktori szakterülete az allergológia, diplomáját molekuláris sejtbiológiából és pszichológiából szerezte, majd szerkezeti biológiából szerzett mesterdiplomát. Az alábbi területeken szerzett képesítést: biotechnológia, akadémiai módszertan, üzleti adminisztráció, kereskedelmi jog, technológiaátadás, hitoktatás, teológia, ill. angol-mandarin fordító és tolmács. A londoni Királyi Egyetem munkatársa.

Samuel Gan Szingapúrban született. Édesanyja negyedik generációs keresztényként szorgalmazta, hogy fia vasárnapi iskolába járjon. Azóta is rendszeresen jár templomba, és jelenleg egy presbiteriánus gyülekezet tagja.

Sam megosztotta gondolatait a teremtésről az ausztráliai központú Creation Ministries International-lel (CMI) és szingapúri tagszervezetével (Singapore Friends of CMI). Mindig is hitt abban, hogy Isten a Teremtő. Tizenévesként azonban válságba került a hite, mivel tinédzser fejjel más világvallások iránt kezdett érdeklődni.

A logika és a dolgok szabályszerűsége vonzónak tűnt számomra egy bizonytalan világban. A tudományt pedig úgy mutatták be, mint ami minden kérdésre választ ad, ráadásul logikus, és szabályokra épül. Arra jutottam, hogy az egyetlen értelemmel bíró vallás a kereszténység, mégis végül a világi „tudomány” és a hit egyfajta keverékénél kötöttem ki.

Egyetlen komoly tudós sem tartja elképzelhetőnek, hogy az élőlények összetettsége, rendje és időérzékeny összefüggései véletlenül jöttek létre (pusztán fizikai és kémiai úton). A hagyományos teista evolúció—miszerint „Isten eszköze volt a többmilliárd évig tartó evolúció—túlságosan lassúnak tűnt. Az iskolában tanultak miatt az a zavaros hibrid elképzelésem támadt, hogy a teremtés hetének hat napja alatt egyfajta gyorsított evolúció ment végbe, mintha hat nap alatt több millió év telt volna el valamiféle időtágulás-szerű modellben, amely később lelassult. Mindez abból fakadt, hogy félreértelmeztem Péter második levele 3. részének 8. versét („az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap”) (2 Péter 3:8). Nem gondoltam át eléggé!

eden-on-bones
1. ábra „A csontokon nyugvó Édenkert” klasszikus ábrája megmutatja, hogy mekkora problémát jelent, ha az öreg-föld-elméletet megpróbáljuk összeegyeztetni a Szentírással. A kövületek halálról, betegségekről és szenvedésről tanúskodnak. Ha ezek évmilliókkal a bűnbeesés előtt alakultak volna ki, hogy lett volna a teremtett világ „nagyon jó”?

Amikor 2014-ben a szingapúri Chin Lien Teológián a CMI vezérigazgatója, Dr. Carl Wieland bemutatta „A csontokon nyugvó Édenkert” képet (ld. 1. ábra), Sam gyorsított evolúciós hite megingott. A CMI anyagai segítséget nyújtottak számára abban, hogy hitét Isten igéjéhez igazítsa. Még abban az évben tett egy nagy lépést: visszatért egy olyan gyülekezetbe, amely a hatnapos teremtést tanította, és beiratkozott a Távol-Keleti Bibliai Főiskolára. Itt erős alapokat kapott Isten Igéjéből, és rájött, hogy számára ez az összes többi képzettségénél sokkal többet jelent.

Miközben a világi oktatás okozta apróbb nehézségeken mentem át, kisebb hitbeli válságokon mentem keresztül, de végül mindig Isten Igéjénél kötöttem ki.

A betegség mint a tudományos érdeklődés ihletője

Sam arról számol be, hogy allergiája miatt beteges gyermek volt. Ez vezetett oda, hogy allergiakutatásból, konkrétan az Immunglobulin E (IgE) antitestek kutatásából doktorált.

Rájöttem, hogy milyen keveset tudunk az allergiáról és annak kezeléséről. A közelmúltban némi áttörést értünk el azáltal, hogy az antitestek DNS-szekvenciáinak elemzésén túlmenően holisztikusabb megközelítéssel, azok molekuláris szerkezetére is kiterjedően feltártuk, hogyan alakulhat ki az allergia. Egyszerűen elképesztő, hogy még mindig olyan sok mindent nem tudunk. Mintha minden megtett lépéssel újabb távlatok nyílnának. Ez erőteljesen hirdeti, hogy valóban létezik egy végtelen Teremtő Isten.

Biológusként mit mondana Dr. Gan arról az állításról, hogy az evolúció szükséges a tudomány haladásához?

Ez egyáltalán nem így van. Oly’ sokszor vitt már tévútra, akadályt gördítve ezzel a haladás elé. A HIV-mutációkkal kapcsolatos munkánk során például rájöttünk, hogy a HIV-vírus gyógyszerrezisztenciájáért felelős mutációk még egyértelmű szelekciós nyomás nélkül sem véletlenszerűek. Ezek az ismeretek segíthetnek abban, hogy megismerjük a vírus-rezisztencia mechanizmusának határait, valamint előmozdíthatják, hogy az új gyógyszerek tervezésében ezt kiküszöböljük. De ha abból indulunk ki, hogy minden lehetséges, és csupán a véletlen műve, akkor nincsenek korlátok a tervezés során. Ebben az esetben az „aktív” módon történő gyógyszertervezés helyett „passzívan” megvárják a következő gyógyszerrezisztencia kialakulását, mielőtt gyógyszert terveznének.

Mi a véleménye arról az állításról, hogy az evolúció a mutációk és a természetes kiválasztódás révén magyarázatot ad a földi élet sokféleségére?

Az egyik leggyorsabban mutálódó vírust, a HIV-vírust tanulmányozom. Bár a mutációk és a természetes kiválasztódás bizonyos mértékben szerepet játszanak a sokféleség kialakulásában, ez a fajta sokféleség mikro-szintű, amelyben meglévő funkciók módosulnak, de új funkciók nem jönnek létre. Ráadásul ez igen károsan befolyásolja a vírus állóképességét. Ahhoz, hogy az evolúció megmagyarázza az élet sokféleségét, a véletlenek olyan lehetetlen láncolatára lenne szükség, ami képtelenség—még a szekuláris feltételezés szerinti 14 milliárd éves idővonallal számolva is.

Ön szerint miért van szükség teremtéstörténeti apologetikára?

A Biblia természetesen meg tudja védeni önmagát, és Isten Igéje meg is teszi ezt azáltal , hogy megmutatja az igazságot. De az egyetemes egyháznak feladata az, hogy ne csak ragaszkodjon hitéhez, hanem hirdesse is azt az elveszett, vak világ számára. Mivel én olyan természettudós vagyok, akit Jézus Krisztus drága vérén megváltott, keresztényi kötelességem, hogy megmutassam a világnak (különösen tudóstársaimnak) a Biblia tévedhetetlenségét és igazságát a különböző tudományágakra vonatkoztatva. Isten a teremtésre hivatkozott, amikor vitára hívta Jóbot.

Az evolúciós zűrzavar, a küzdelmek mind-mind abból fakadtak, hogy nem ismertem eléggé Isten Igéjét. Bölcs dolog minél korábban isteni bölcsességre szert tenni. Napjainkban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a teremtésről és bűnbeesésről szóló bibliai beszámoló kulcsfontosságú az evangélium szempontjából. Ha kizárólag azt hirdetjük, hogy Krisztus a világ bűneiért halt meg a kereszten, az olyan, mintha az embereknek csak egy film végét játszanánk le, de nem mutatnánk be nekik az odáig vezető körülményeket. Ha nem az ószövetséggel, és azon belül a teremtéstörténettel karöltve tanítjuk az újszövetséget, akkor az evolúció átveszi a teremtés helyét és aláaknázza a hívők hitét. Ma sok teológus és gyülekezet helytelenül tanítja vagy csorbítja a bibliai teremtéstörténetet, és sokan tévesen azt állítják, hogy egy kereszténynek elég csak az Újszövetséget ismernie, nem fontos, hogy elfogadja az Ószövetség jelentős részét. Egy összezavart laikusnak talán segíthetünk néhány meglehetősen egyszerű eszközzel, mint például kísérleti és a történeti (eredet-) tudomány közti jelentős különbség bemutatásával. Azonban azon bibliahívő keresztényeknek, akiknek munkája helytelen előfeltevéseken alapuló tudományterületekhez kapcsolódik (pl. történeti geológia, biológiai evolúció), szükségük van arra, hogy a biblikus világnézet útmutatása és megvilágítása által elháruljanak az akadályok hitbeli növekedésük útjából. Végül is az igazság ismeretében és Isten igéjének tiszteletben tartása által tudjuk Isten parancsolatait a mindennapi életünkben igazából megélni. A megértés, a személyes döntés és a bizalom mind-mind a bibliai hit részét képezik, és a teremtéstörténeti apologetika segíthet, hogy akik valótlanságok miatt hitharcokon mennek keresztül, biztosabb hitre jussanak. A bibliahívő tudósok lépéselőnyben vannak: szakmai sikerüket nem gátolja a hitük, hanem a Biblia precíz ismerete munkájukban elősegíti őket. Evangelizációjuk is eredményesebb lesz! Ha a Bibliát leszűkítjük pusztán a szellemi dolgokra, minden mást pedig allegóriának tekintünk, akkor durva vakvágányra futunk!

dr-samuel-gan-scientific-app
Dr. Gan bemutatja a csapata által fejlesztett 50 tudományos mobilapplikáció egyikét.

Dr. Gan érdeklődési köre széleskörű, és az idők során változott. Azt mondja:

A Biblia miatt ma már a korábbinál jobban foglalkoztat a történelem, a geológia, a földrajz, a nyelvészet és még sok minden más.

Megkérdeztem Dr. Gan-t, mit tanácsolna egy olyan keresztény fiatalnak, aki a ter­mé­szet­tu­do­má­nyos pályát fontolgatja.

Mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen karriert választ, tanulnia kellene—online vagy részidőben—némi szisztematikus teológiát egy jó, bibliahívő tanfolyamon vagy főiskolán . Sok ifjúkori ostobaságtól kíméltem volna meg magam, ha több isteni bölcsességgel rendelkezem. Az evolúciós zűrzavar, a küzdelmek mind-mind abból fakadtak, hogy nem ismertem eléggé Isten Igéjét. Bölcs dolog minél korábban isteni bölcsességre szert tenni.

Dr. Gan bizonyságtétele tanúsítja, hogy a bibliai teremtésben való hit egyáltalán nem akadálya a magas szintű tudományos teljesítménynek. Sőt, inkább nagy előnyt jelent.

Dr. Gan díjai

  • Dr. CJ Meadows Innovation through Fusion című könyvében 30 világszínvonalú feltalálót mutat be egy-egy fejezetben. DNS-applikációja kidolgozása miatt Dr. Gan is közöttük van. SP Jain School of Global Management, i2i—The Innovation and Insights Centre, december 2019.
  • Bronzérem a tudományos telefonos alkalmazáscsomagért a Merck Lab Connectivity Challenge 2020 versenyen, amely a laboratóriumi alkalmazások és eszközök nemzetközi díja.
  • A japán Orvosi Kutatási és Fejlesztési Ügynökség és a New York-i Tudományos Akadémia (2018) „a világ egyik legígéretesebb pályakezdő kutatójaként˝ ismerte el az Interstellar Initiative (Csillagközi Kezdeményezés) mentorálásáért.
  • Egyike az 50 öregdiáknak, akik kiemelkedő munkát végeztek műszaki területen—írja az SG50 A Nation of Skilled Talents (Képzett Tehetségek Nemzete) című könyv.
  • A Global Young Scientist Summit (Fiatal Tudósok Nemzetközi Csúcstalálkozójának) meghívottja 2014-ben. (A szingapúri Nemzeti Kutatási Alapítvány szervezésében.)
  • Az Egyesült Királyság egyetemi küldöttje a 7th China Synergy Programme for Outstanding Youth (Kiemelkedő Fiatalok Kínai Együttműködési Programja) (2006) c. kínai politikai-kulturális programban.
  • A 100 legtehetségesebb 25 év alatti szingapúri közé választotta a szingapúri Strait Times 2006-ban.

További irodalom