Az összehangoltan táncoló tör­pe­ga­la­xi­sok feladják a leckét a kutatóknak

Írta: John Hartnett
Fordította: Balogh István (firemedia.hu)

Galaxisunk, a Tejútrend-szer, az Androméda-köd, valamint a Centaurus A nevű galaxisok körül keringő törpegalaxisok újabb bi­zo­nyí­té­ko­kat szolgáltatnak arra, hogy az ősrob­banás elmélete valójában nonszensz. Mára be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ezek a tör­pe­ga­la­xi­sok ös­sze­hangolt módon keringenek szülőgalaxisaik körül, miközben az ősrobbanás elmélet alapján ennek nem így kellene lennie.

Az általánosan elfogadott ősrobbanás-elmélet szerint a galaxisok rendezetlen anyagfelhők összeomlása révén keletkeztek. Ebből logi­kusan az következett volna, hogy amikor a nagy galaxisok, például a Tejútrendszer vagy a Centaurus A kialakultak, azok körül má­sod­ren­dű tör­pe­ga­la­xisok alakuljanak ki, ezeknek azonban véletlenszerű keringési pályára kellett volna állniuk, hiszen ez tükrözné a galaxisok eredetének kaotikus természetét.

Egy online cikkben ezt olvashatjuk erről a felfedezésről:

„Kialakulásuk során a törpegalaxisoknak véletlenszerűen kellene feltűnni és mozogni is a gazdagalaxisuk körül.”¹

„Merő káosznak kellene uralkodnia, nem pedig rendnek”—állítja Müller. „Ahová csak nézünk, mindenütt ezt a határtalan ren­de­zet­tséget találjuk, habár ren­de­zet­len­ség­re számítunk. Ez különös.”

Régóta tudjuk, hogy ahhoz, hogy az ősrob­banás-elmélet megállja a helyét, elen­ged­he­tetlen egy feltételezett, soha meg nem figyelt dolog, amelyet „sötét anyagnak” neveznek, illetve a hasonlóan rejtélyes „sötét energia” is. [A sötét kifejezés itt az anyagnak és az energiának a tudósok általi teljes is­meret­len­ségét jelenti, azaz, csak következtetnek mindkettő létezésére, a ford.] Ha az ősrob­banás modellezői nem számolnak a sötét anyaggal, akkor nem tudják magyarázni a galaxisok kialakulását. Viszont amikor számolnak az ismeretlen anyag és energia jelenlétével, a modellezés szerint számos kísérő galaxisnak kellene létrejönnie, mégpedig kaotikus pályával. Tehát a legújabb felfedezés még ezekkel a feltételezett tényezőkkel számolva is (mint a sötét anyag és a sötét energia) csak bonyolítja a helyzetet, sőt tulajdon­képpen még azt is kétségbe vonja, hogy ezek a vélt faktorok léteznek-e egyáltalán.

Figyeljük csak meg az ugyanebben a cikkben tett beismerést a „fogtündérekről” a sötét anyaggal és sötét energiával kapcsolatban! Tehát álljon itt az a megjegyzés, amely szerint az irányadó ősrobbanás-kozmológia „kár­tya­vár­ként” omlik össze, amennyiben továbbra sem szerez bizonyítékot a következőkre:

„Ebben a kérdésben tengernyi az olyan ellentmondásos részlet, amelyeket legtöbbször egyszerűen csak szőnyeg alá söpörtünk.” –nyilatkozta McGaugh. „A sötét anyag és sötét energia olyan régen vannak a köztudatban, hogy az emberek elfelejtik, hogy ezek csupán kény­sze­relmé­le­tek. Ezek fogtündérek, amelyeket igen korán segítségül hívtunk, hogy működő­képes legyen az elmélet.” Ha senki sem talál bizonyítékot a sötét anyagra, akkor a „para­digma összeomlik, mint egy kártyavár.”¹

A creation.com oldalon és más helyeken található cikkek már felhívták a figyelmemet erre a problémára. A cikk ezután így foly­tatódik:

„Lehetséges tehát, hogy Müller és csapata csupán egy újabb statisztikai kivételre bukkant, vagy talán az elszigetelt gala­xisok a nagyobb galaxisoktól eltérően működnek? Vagy esetleg újabb meg­ol­dat­lan kérdéssel szembesült az általánosan elfogadott kozmológiai elmélet?”¹