Also Available in:

Disznók!

által

Disznók. Ugyan már, kiket érdekelnek a disznók? Nem csak lusta, koszos állatok ezek, akik naphosszat a sárban fetrengenek?

stock.xchng 5627pig1

Valójában a legtöbb előítéletünk ezzel az állattal szemben megalapozatlan. Igaz, hogy szeretnek a sárban henteregni (ha kéznél van egyáltalán valamennyi sár), főleg napos, meleg időben. Mindez azonban azért van, mert a disznóknak nincsenek izzadságmirigyeik, így a sár segít lehűteni őket, emellett pedig a leégéstől is megvédi a bőrüket.1 S mivel néha hosszabb időn keresztül fekszenek a sárban, hajlamosak vagyunk egyből „lustának” bélyegezni őket.

A sertés a legintelligensebb állatok egyike.2 Jó példa erre az az eset, ami 1984-ben Lake Somerville-ben, Texasban esett meg, amikor egy 11 éves fiú beleesett a tóba, de a háziállatként tartott malaca, Priscilla beugrott utána, hogy kimentse a vízből. Habár a fiú négyszer annyit nyomott, a disznónak mégis sikerült valahogy kihúznia a tóból, s a helyi lapok címlapjára kerülve nem kis feltűnést keltett.3

A disznóknak kiváló szaglásuk van, ezért is tettek szert világméretű hírnévre azzal a képességükkel, hogy kiszagolják a szarvasgombát, ami egy föld alatt növekvő ehető gomba. Talán épp kifinomult szaglásuknak köszönhető, hogy a disznók nagyon igényes, és tiszta állatok. Mindig gondosan ügyelnek a vackukra, és arra, hogy elintézendő dolgaikat máshol végezzék.4

Sok-sok disznó!

Photo by David Catchpoole pig on pole
This little piggy went to market … In Tana Toraja, Indonesia, where the local population is predominantly Christian, pork makes up a significant part of people’s diet. In most other areas in Indonesia, where a majority are Muslims, such a sight as in the above photo would be rare—Islam prohibits the eating of pork.

A disznók között igen nagy a változatosság, a disznófélék családján belül (Siudae) a Sus nemzetségbe 11 faj tartozik: többek között a vaddisznó (Sus scrofa), a szakállas disznó (Sus barbatus), a fülöp-szigeteki disznó (Sus philippensis), és a törpe disznó (Sus salvanius). De ugyancsak a disznófélék családjába tartozik még a szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus), a folyami disznó (Potamochoerus larvatus), a bojtosfülű disznó (Potamochoerus porcus), és a babirusa (Babirousa babyrussa).

A nemzetségen belüli változatosság nyilvánvalóan a fajon (amire a Biblia a „nem” szót használja) belüli variálódásnak köszönhető, például ahogy annak a két kutyának vagy farkasnak az utódai, melyek egykor Noé bárkáján utaztak, lehetnek olyan különbözőek egymástól, mint a dán dog és a bokszer, vagy az uszkár. Ez azonban nem evolúció, hiszen nem egy új állatfaj megjelenését láthatjuk;5 a kutya ugyanúgy kutya, a disznó ugyanúgy disznó marad. Nagyban valószínűsíthető tehát, hogy a disznók különböző típusai (beleértve a Sus, Phacochoerus, Potamochoerus, Babirousa nemzetségeket) a Suidae, vagyis disznófélék családján belül eredetileg egy disznófajtól származnak. (A kezdetekben teremtett „disznó nem” minden bizonnyal hasonlóképpen nézett ki, mint napjaink vaddisznója.)

A közelmúltban, a Koppenhágai Állatkertben a gondozók öt hibrid malacot fedeztek fel a babirussa almában, amelyek attól a házi sertéstől származtak, mely azért volt a ketrecében, hogy – a megszokott állatkerti gyakorlat szerint – társaságot nyújtson a babirussának.6 Mindez megint csak azt támasztja alá, hogy ezek az állatok ugyanabba a Biblia által emlegetett „nem”-be tartoznak (1.Mózes 1:24-25).7 Úgy látszik tehát, hogy Noénak nem volt szüksége arra, hogy két babirussát, két szakállas disznót, két varacskos disznót, stb. vigyen fel a bárkára – elég volt két disznó.

All in the family
‘All in the family’: There’s more than the genus Sus in the family Suidae.
Top left and right: warthog (Phacochoerus africanus).
Bottom left: red-river hog (Potamochoerus porcus).
Bottom right: babirusa (Babirousa babyrussa).

Érdekes módon, ha megnézzük a sertés elterjedését napjainkban, mindez beleilleszkedik abba az elméletbe, hogy Noé bárkájának kikötési pontjáról, az Ararát hegyének környékéről szaporodtak és terjedtek el, amely szinte minden bizonnyal napjaink Törökországában fekszik. Még az evolucionisták is, akik nem hisznek abban, amit a Biblia tanít a 4500 évvel ezelőtti özönvízről, azt állítják, hogy a jelek szerint a disznók Eurázsiából származnak.8 Melyik ország helyezkedik el pontosan Európa és Ázsia között? Törökország!

A közelmúltban vad és háziasított disznókon végzett génkutatásoknak köszönhetően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a disznót legalább hét alkalommal háziasították Eurázsia különböző pontjain.9,10 Hadd, emeljük itt ki azt a tényt is, hogy az evolucionista világnézet szerint az állatok idővel fejlődtek ki, mindig is „vadak” voltak, amíg egyszer csak az ember agya elért egy olyan „fejlettségi fokot”, hogy háziasíthatta az állatokat. Ezzel szemben a biblikus álláspont merőben más. Az a tény, hogy az embernek képessége van arra, hogy megszelídítse az állatokat, beleértve a sertést is, és hogy ezt meg is tette (Jakab 3:7), az ember Istentől kapott felelősségére, és Isten eredeti rendelésére mutat rá (1. Mózes 1:28).

Az a tény pedig, hogy a mai háziasított sertés könnyen „elvadul”, és szaporodik a vadonban (amint tette azt Ausztráliában is az európai telepesek bevándorlásának köszönhetően), azt mutatja, valójában milyen könnyű is lehetett az állatoknak „elfoglalniuk” a vadont a vízözön után. Ezek mellett pedig azt is bizonyítja, hogy bár háziállatainkat több ezer éven keresztül tudatosan tenyésztettük,11 mégsem különböznek sokban a vadon élő állatoktól. A vaddisznó és a házi sertés egy nembe tartoznak.

A disznókkal, vagy az emberszabásúakkal vagyunk rokonságban? (Egyikkel sem!)

Az evolucionista tanítás évtizedeken keresztül azt állította, hogy az emberszabású majmok a legközelebbi élő rokonaink. Érdekes azonban az a tény, hogy ha egy embernek szervátültetésre van szüksége és hiány van abból a szervből, bizonyos esetekben állati szerveket használnak (ezt nevezik xenotranszplantációnak), és az evolucionista elméletre alapozva azt gondolhatnánk, hogy ezek az állatok az emberszabásúak lennének. A valóságban azonban ezzel ellentétben a disznó az az állat, mely szerveinek beültetése eddig a legsikeresebbnek bizonyult.12 Emellett meg kell említenünk azt is, hogy az ember és a disznó emésztőcsatornájának hasonlósága miatt igen fogékonyak vagyunk annak parazitáira (s így a 3. Mózes 11:7-ben található tiltás a disznóhústól hirtelen értelmet nyer). Ha az evolúcióelmélet azt mondaná ki, hogy a disznó az ember közeli rokona, az evolucionisták azt harsognák, hogy emésztőszervük és parazitáik hasonlósága az evolúció bizonyítéka. De mivel az evolúcióelmélet ezt nem mondja, ők sem erre hivatkoznak.

Az evolúció tündérmeséje

Az evolucionisták úgy vélik, hogy a disznó egy mellékága az Artiodactyláknak – a páros ujjú patásoknak, melyek elméletük szerint feltételezhetően 40 millió évvel ezelőtt alakultak ki. A páros ujjú patások állítólagosan az őspatásokból fejlődtek ki, amik az evolucionisták szerint az első növényevő állatok voltak. Az evolúcióelmélet abszurditását igazolja az a tény is, mely szerint állítólag a disznó egyik legközelebbi rokona a bálna!13

A bizonyítékok (pl. a vitathatatlan átmeneti fosszíliák) hiánya a disznó fejlődéstörténetében nem tartja vissza az evolucionistákat attól, hogy az evolúció elméletét hirdessék. Természetesen az elmélet telve van biztosnak hangzó, „azért, mert” típusú történetekkel és igazolásokkal, melyek mögött semmilyen konkrét tény nincs. Van bizonyíték a változatosságra a disznófélék családján belül? Igen. De a változatosság nem evolúció.14

A disznók mindig is disznók voltak, mióta csak a teremtés 6. napján megjelentek az emberrel együtt. A disznók között megfigyelhető változatosság mindig a teremtett bibliai „nem” keretein belül marad,15 amely egyben meg is akadályozza azt, hogy egy disznó idővel bármi mássá változhasson. Ezek a nyilvánvaló tények a bibliai teremtést támasztják alá – azok számára, akik elég nyitottak ahhoz, hogy lássanak.

A disznók és a majomember

Az egyik legkínosabb tévedés, amit az evolucionistáknak nyilvánosságra kellett hozniuk, egy disznó köré csoportosult. 1922-ben Harold J. Cook geológus azzal a hírrel kereste meg Dr. Henry F. Osborn-t, a new york-i Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársát, hogy egy pliocénból származó fogat talált Nebraskában. Dr. Osborn úgy hitte, ez a fog az első észak-amerikai majomemberé volt.1,2

Kitaláltak tehát egy nevet az „új” fajnak, amit felfedezettnek kiáltottak ki – Hesperopitechus haroldcookii. Kreatív művészek a képen látható módon képzelték el ezt az élőlényt, majomszerű fülekkel, orral, szőrzettel, kezdetleges eszközökkel a kezében ábrázolták, majomszerűen előregörnyedve. A fogat több éven keresztül az evolúció bizonyítékaként tartották számon, egészen 1927-ig, amikor vonakodva mégis úgy döntöttek, hogy a fog egy kihalt pekari vagy disznó egyik egyedének foga volt.3,4

References

  1. Doolan, R., That pig of a man didn’t fool everyone! Creation 13(2):10–13, 1991; <www.creation.com/pigman>.
  2. Taylor, I., ‘Nebraska Man’ revisited, Creation 13(4):13, 1991; <www.creation.com/nebraska>.
  3. Gregory, W., Hesperopithecus apparently not an ape nor a man, Science 66(1720):579–581, 1927.
  4. Gish, D., Evolution: The Fossils Still Say No! Institute for Creation Research, California, p. 328, 1995.

Referenciák

  1. Pig Care Sheet,  sybilsden.com/caresheet/pigs.htm, 29 September 2006. Vissza a szöveghez.
  2. Pigs Peace Sanctuary—Common questions, 29 September 2006. Vissza a szöveghez.
  3. edHelper.com Sample pigs worksheet, 29 September 2006. Vissza a szöveghez.
  4. Global Action Network, Pigs, 4 October 2006. Vissza a szöveghez.
  5. Sarfati, J., Sarfati, J., Refuting CompromiseChapter 7: The created kinds, 2004. Vissza a szöveghez.
  6.  Preposterous piglets, Nature 442(7105):858, 24 August 2006. Vissza a szöveghez.
  7.  Obviously, being designed to reproduce ‘after its kind’ an animal must mate with an animal of its ownkindVissza a szöveghez.
  8. Swine, www.ansi.okstate.edu/breeds/swine/Swine-w.htm, 12 January 2006. Vissza a szöveghez.
  9. Larson, G. and 12 others, Worldwide phylogeography of wild boar reveals multiple centers of pigdomestication, Science 307(5715):1618–1621, 2005. Vissza a szöveghez.
  10. Seven times lucky for the pig farmers, New Scientist 185(2491):19, 19 March 2005. Vissza a szöveghez.
  11. Note that ‘bred’ does not mean ‘evolved’—man has simply selected from the existing gene pool forcharacteristics such as bodyweight, temperament, etc.—and it involves removing genetic information,the opposite to what particles-to-pigs evolution requires. Vissza a szöveghez.
  12. Future pundit, Genetically engineering pigs for xenotransplantation, 16 December 2005. Vissza a szöveghez.
  13. Harper, S. and Prebezac, C., Condylarths—first hoofed animals, , 13 January 2006. Vissza a szöveghez.
  14. Catchpoole D. and Wieland, C., Speedy species surprise, Creation 23(2):13–15, 2001;  Vissza a szöveghez.
  15. Wieland, C., Variation, information and the created kind, Journal of Creation 5(1):42–47, 1991; Vissza a szöveghez.

Helpful Resources