Also Available in:

Pöfögő futrinka

Photo by Patrick Coin bombadier-beetle

írta David Catchpoole

A pöfögő futrinka, Brachinus crepitans L., arra használja hátsó részén található „ágyúját”, hogy magas nyomású forró, irritáló folyadékot lövelljen támadójára. Sokkal bonyolultabb egy hadi ágyúnál, mivel a pöfögő futrinka másodpercenként kb. 500 lüktetéssel lövelli ki erős, maró folyadékát.1,2

Ez a mechanizmus nagyon összetett, de egyszerűsítve a következőképpen írható le: a pöfögő futrinka összekever két vegyületet (hidrogén-peroxid, hydroquinone?) és befecskendezi azt egy szív alakú égéstérbe, amely leginkább vizet tartalmaz.3 A bogár ezután egy harmadik vegyületet is befecskendez (kataláz), amely nagymértékben gyorsítja erős, robbanó erővé a természetes enyhe reakciót. A leginkább vízből álló folyadéksugár másodpercenként 20 méterre lövellődik ki ismételten a bogár végbélmirigyéből.

Úgy tűnik, hogy a pöfögő futrinka robbanó titka a mérnököket arra tudta indítani, hogy jobb repülőgép-üzemanyagot tervezzenek.4 Ez a folyamat hasonló ahhoz a technikához, amely termelte az energiát Németország V1 repülő bombáinál a II. Világháború idején. Ám a pöfögő futrinka sokkal nagyobb hatásfokot ér el. Hogyan? „Nyilvánvalóvá vált, hogy a kamra mérete, valamint a bogár hátsó részén levő nyílás döntő.”—Andy McIntosh, a Termodinamika és Égési Teória professzora a Leeds-i egyetemen.4

Utánozva a pöfögő futrinka említésre méltó égési mechanizmusát, McIntosh professzor remélte, hogy a bogár 1 mm-es égésterének magas kilövellő képességét felnagyítva alkalmazni lehet a repülőgép motorok újraindító berendezésében. (Ezek a kis szerkezetek módosított vegyületeket lőnek be a sugárhajtású motorokba, amikor azok nagy magasságban leállnak.) Ám a bogár egyedi égetési folyamata nem utánozható csupán a pöfögő futrinka égéstere méreteinek puszta lemásolásával. „A valóságban az égést bonyolítja az égéstér izomzatának barázdáival kapcsolatban álló katalizáló folyamat.”5

Mindamellett McIntosh professzor hiszi, hogy mindaz, amit a pöfögő futrinka titkainak tanulmányozása által felfedeztek, újszerű, szokatlan gyújtási/robbanási tervekhez, elgondolásokhoz, fejlesztésekhez vezethetnek.6 A korábbi kutatók1 úgy találták, hogy a pöfögő futrinka pontosan időzíti az égéstérhez vezető szívószelep nyitását és zárását, hogy elkerülje önmaga felröpítését. Úgy tűnik, hogy hajszálpontossággal képes kontrollálni a keletkező sugár nyomását és irányát—madárra, békára és egyéb támadóra.

Ez csupán azt szándékszik megmutatni, hogy az Isten által tervezett szervezet sokkal bonyolultabb az ember által tervezett dolgoknál—ismeri el McIntosh—sokévi mérnöki munkája, kutatási tapasztalatai során. „Még meg is tudják javítani és reprodukálni tudják önmagukat … Így mennyivel inkább kijelentik ‘az Ő örökkévaló erejét és isteni természetét’ (Róma 1:20)”7

Hivatkozások és jegyzetek

  1. Dean, J., Aneshansley, D.J., Edgerton, H.E. and Eisner, T., Defensive spray of the Bombardier Beetle: a biological pulse jet, Science 248(4960):1219–1221, 1990.  Return to text.
  2. Armitage, M.H. and Mullisen, L., Preliminary observations of the pygidial gland of the Bombardier Beetle, Brachinus sp., J. Creation 17(1):95–102, 2003. Return to text.
  3. The reaction is C6H4(OH)2 + H2O2 → C6H4O2 (quinone) + 2H2O, producing a boiling water solution of quinones. This is hotter than 100ºC, because of the dissolved substances and higher pressure.  Return to text.
  4. Knight, W., Beetle’s jet may inspire new engines, newscientist.com, 24 December 2003. Return to text.
  5. Engineering and Physical Sciences Research Council, Beetle jet—studying a species of beetle could lead to advances in combustion, EPSRC Newsline, Summer 2003, p. 02. Return to text.
  6. The UK’s Engineering and Physical Sciences Research Council has given a three-year research grant to Professor McIntosh to fund the numerical modelling of the bombardier beetle’s combustion device, and to investigate possible biomimetic applications (whereby one ‘copies’ designs in nature for useful engineering purposes). Return to text.
  7. McIntosh, A., 100 years of airplanes—but these weren’t the first flying machines!Creation 26(1):44–48, 2003; creation.com/airplanes. Return to text.