A világot fenekestül felforgató özönvíz
Sokan felteszik a kérdést: „Ha az özönvíz valóban az egész Földet elborította, akkor hová lett utána az a sok víz?”
A válasz nagyon egyszerű, és amint megértjük, mi és hogyan történt, észre fogjuk venni a bibliai özönvíz valószerűségét szerte a világon.
Az özönvízből származó vizek az óceánokba kerültek
A Biblia valójában tudtunkra adja, hová került a víz. Az özönvíz világpusztításának 150. napjára a víz olyan magasra emelkedett, hogy elborította „a legmagasabb hegyeket is az ég alatt” (Mózes 1. könyve /Teremtés könyve 7:19). Ezután „a víz egyre jobban visszahúzódott a Földről” (Ter 8:3), és ez a folyamat körülbelül hét hónapot vett igénybe.
A kontinensekről visszahúzódó víz csak az óceánokba folyhatott. Ha csupán egy gyors pillantást vetünk is a földgömbre, meg tudjuk becsülni, hogy a víz tulajdonképpen ott van az óceánokban. A Csendes-óceán már önmagában a Föld teljes felületének majdnem a felét teszi ki. (Lásd 1. ábra!)
De hogy fér el annyi víz az óceánokban, ami képes volt még a legmagasabb hegyeket is elborítani? Ássunk mélyebbre!
A földkéreg függőleges irányú mozgása
A földrészek felemelkedése és az óceánfenék lesüllyedése az egyetlen lehetséges mód arra, hogy a víz lefolyjon a kontinensekről. Mivel egyre többet tudunk a Föld szerkezetéről, körülbelül el tudjuk képzelni, hogyan mehetett ez végbe.
A földkéreg a kb. 3000 km vastag földköpeny legfelső rétege. A földköpenyen belül található a Föld vasmagja. A kontinentális kéreglemez hozzávetőlegesen 40 km vastag, míg az óceáni kéreglemez vastagsága csupán körülbelül 7 km. A földkéregnek az özönvíz idején történő függőleges mozgása, az ún. differenciális függőleges lemeztektonika magyarázatul szolgál arra, hogy hogyan folyhatott le a víz a földrészekről. Ugyanez a jelenség áll a hegyek kiemelkedésének és völgyek lesüllyedésének hátterében is.
Ahogy a kontinentális kéreglemez megemelkedett, az óceánfenék pedig lesüllyedt, a Földet beborító víz lezúdult, erőteljes eróziós hatást gyakorolva a kontinensekre.1 Mire minden víz visszahúzódott, a Föld felszíne átalakult mai formájára. Ezt követően hagyta el a bárkát Noé és a vele lévők, az özönvíz kezdete utáni 371. napon2 (Ter 8:18–19).
Ahogy az óceánfenék süllyedni kezdett, a víz nagy szélességben ömlött végig a kontinenseken, letarolva azok felszínét. Az ilyen felszíneket a geológusok ártéri felszíneknek nevezik.3 A lezúduló áradat lepusztította a kiemelkedő hegyeket, és a keletkező sziklatörmeléket keresztülszállította a földrészeken [néha nagyon nagy távolságokra], közben vándorkövekké vagy kavicsokká kerekítve még a kemény és ellenálló sziklákat is. Északnyugat-Amerika és a szomszédos Kanada számos területén találhatók hatalmas, kerekre csiszolt kvarcit sziklák.4
2. ábra: Egy lapos tetejű óceáni vulkáni hegykúp—guyot—vázlatos rajza. Valószínűleg a tengerszinten veszítették el csúcsukat, így keletkezhetett a csonka hegytető (Rajzolta: Jes Spykerman). Többezer ilyen guyot található az óceánok mélyén, különösen a Csendes-óceán nyugati részén, ami arra utal, hogy az óceánfenék valamikor lesüllyedt.
3. ábra: Egyszerű vetődéssel keletkezett mélytengeri dombságok keletkezésének legvalószínűbb magyarázata (Rajzolta: Melanie Richard, készült a 8. hivatkozás 125. oldala alapján)
Ahogy az özönvíz vége felé a hegyvonulatok fokozatosan kiemelkedtek a vízből, a víz több és több ágra szakadva zúdult lefelé. Folyamokként folytak át hegyláncokon, gerinceken és fennsíkokon, szurdokokat vájva az útjukat álló akadályokba, egyik oldaluktól a másikig. Ezeket vízvájta szurdokoknak nevezzük, és bennük folynak a mai folyók és folyamok.5
Létezik-e bizonyíték a függőleges kéregmozgásokra?
Igen, számos bizonyíték van a különféle függőleges kéregmozgásokra a hegyek és völgyek, illetve kontinensek és óceánok esetében is. A geomorfológia (vagyis a földfelszín alakjának) tanulmányozása révén ezek láthatóak.6 A hegyek bizonyítják a vetődések mentén történt felfelé irányú elmozdulást, míg a velük szomszédos völgyek igazolják, hogy lesüllyedés és az üledékrétegek felhalmozódása következett be. Az üledék a bizonyíték arra, hogy a kéregmozgás akkor kezdődött, amikor a Földet még özönvíz borította.
Ahogy az óceánfenék lesüllyedt, többezer méternyi üledék mosódott le a földrészek egyes peremterületeiről, így alakult ki a kontinensek mai partvonala. Ezen partok egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a földrészek közelében az óceánfenék lesüllyedt. Az óceánfenék süllyedését az is bizonyítja, hogy a szárazföldtől nagy távolságban is találhatók lapos tetejű vízalatti vulkánok, úgynevezett guyotok (2. ábra). Ezeket a víz sodrása koptatta simára, és most a tengerszint alatt átlagosan 1500 méteres mélységben vannak. Lester King geomorfológus világutazó szavait idézve:
„Guyotoknak nevezzük azokat a vulkanikus eredetű tengeri szigeteket, amelyek azután kerültek a tengerszint alá, miután a hullámok lekoptatták őket. Legtöbbjük vélhetőleg 600—2000 m közötti mélységbe süllyedt le, és ez nyilvánvalóan jelzi annak mértékét is, hogy mennyit süllyedt az óceánfenék a késői geológiai korban… Minden óceánfenéken találhatók bizonyitékok a süllyedésre (ami akár többszáz vagy többezer méter is lehet) a szárazföldtől távol eső területeken.”7
Az óceánfenék apró részletei mélyen a felszín alatt is különféle függőleges kéregmozgások jeleit mutatják—vagyis azt, hogy egyes területek emelkedtek és süllyedtek. Az ún. Abyssal-dombok a mélyenfekvő óceáni földkéreg szinte minden részén megtalálhatók, bár nagyrészt üledék fedi őket. Ezek jellemzően 10-20 km hosszú, 2-5 km széles, 50-300 méter magas keskeny vonulatok (3. ábra).8
Világjelenség
A bibliai özönvízzel összhangban a földkéreg függőleges mozgásai világszerte megfigyelhetőek. Lester King így írja le:
„Tehát az egyetemes geológia alapvető tektonikus folyamatai függőleges irányúak—ezért a földkéreg általános és leggyakoribb tektonikai szerkezetei szintén függőlegesen helyezkednek el… Ám ne feledjük, hogy a földgolyó minden része—földrészek és óceánok egyaránt—közvetlen geológiai bizonyítékokat hordoz arra nézve, hogy korábban más szinteken helyezkedett el: vagy feljebb, vagy lejjebb a mostaninál…”9
Valóban rengeteg bizonyíték van az özönvíz vizének óceánvizekbe való áramlása során bekövetkezett, különböző, függőleges irányú földkéregmozgásokra.
Hogyan boríthatta el az özönvíz a Csomolungmát is?
Egyesek szerint a Csomolungma 8848 méteres magassága (4. ábra) a bibliai özönvíz csődje. Hogyan emelkedhetett a víz a hegycsúcsok fölé?—teszik fel a kérdést. Még ha az óceánfenék éppen a tengerszinten lenne is, a Föld teljes mai vízkészlete csupán 2700 m magasságig érne, ami a Csomolungma elborításához szükséges magasság egyharmada. A válasz a vízáradat lezúdulása során történt különböző függőleges tektonikai mozgásokban rejlik,10 ugyanis a hegyek az özönvíz következtében emelkedtek fel, felfelé irányuló függőleges kéregmozgások során.
Egyértelmű, hogy a hegyek valaha az óceán alatt voltak, hiszen tengeri élőlények maradványai lelhetők fel az üledékes kőzetekben, ami legtöbbjük csúcsát alkotja. A Csomolungmán például mészkőbe zárt tengeri liliomfélék fosszilis maradványai találhatók.11
Tehát a Csomolungma és mai vilá-gunk többi magashegysége üledékes kőzeteikkel és fosszíliáikkal együtt az özönvíz késői szakaszában, annak vize alól emelkedtek ki. Az 5. ábrán látható, hogyan emelkedett ki pl. az amerikai, kelet-nyugat irányú Uinta-hegység kvarcitja az özönvíz lefolyása során, miközben az északi és déli medencék megsüllyedtek az őket betöltő üledékes kőzetekkel együtt.
5. ábra: az Uinta-hegység özönvíz alóli 12000 m-es kiemelkedésének vázlatos rajza (Rajzolta: Melanie Richard)
Összegzés
„A hegyek felemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek” – írja a 104. Zsoltár 8. verse. Így folyt le a víz – így lett vége az özönvíznek. A víz a bolygó alacsonyabban fekvő pontjai felé áramlott, és a megemelkedett területek lettek a szárazföldek.12 A földkéreg függőleges mozgása révén a földrészek és a hegyek megemelkedtek, a völgyek és az óceánfenék pedig lesüllyedt. Először a hegyek emelkedtek ki a vízből, ezért történhetett meg az, hogy a bárka egy „magas ponton”, az Ararát-hegységben feneklett meg (Ter 8:4). Ha az özönvíz csupán lokális esemény lett volna, akkor a bárkát lefelé sodorta volna a víz. Feltételezve, hogy nem süllyedt volna el, valószínűleg egy nyílt ártéren kötött volna ki, vagy az óceánba sodródott volna. A Szentírás feltűnő következetességgel állítja az özönvízről, hogy világméretű volt, és ugyanezt erősítik meg a mai földfelszín jellemző tulajdonságai is.
Hivatkozások és jegyzetek
- Oard, M.J., Massive erosion of continents demonstrates Flood runoff, Creation 35(3):44–47, 2013; creation.com/continental-erosion. Vissza a szöveghez.
- Whitcomb, J.C., and Morris, H.M., The Genesis Flood, The Presbyterian and Reformed Publishing Company, pp. 2–3, 1961. Vissza a szöveghez.
- Oard, M.J., It’s plain to see: flat land surfaces are strong evidence for the Genesis Flood, Creation 28(2):34–37, 2006; creation.com/plain. Vissza a szöveghez.
- Hergenrather, J., Noah’s long-distance travellers: Quartzite boulders speak powerfully of the global Flood, Creation 28(3):30–32, 2006; creation.com/boulders. Vissza a szöveghez.
- Oard, M.J., Do rivers erode through mountains? Water gaps are strong evidence for the Genesis Flood, Creation 29(3):18–23, 2007; creation.com/water-gaps. Vissza a szöveghez.
- Oard, M.J., Earth’s Surface Shaped by Genesis Flood Runoff, michael.oards.net/GenesisFloodRunoff.htm, 2013; Oard, M.J., Flood by Design: Receding Water Shapes the Earth’s Surface, Master Books, Green Forest, AR, 2008; Oard, M.J., How the Earth Was Shaped, Creation Ministries International DVD, 2013. Vissza a szöveghez.
- King, L.C., Wandering Continents and Spreading Sea Floors on an Expanding Earth, John Wiley and Sons, New York, NY, pp. 168, 71, 1983. Vissza a szöveghez.
- Macdonald, K.C., Fox, P.J., Alexander, R.T., Pockalny, R., and Gente, P., Volcanic growth faults and the origin of Pacific abyssal hills. Nature 380:125–129, 1996. Vissza a szöveghez.
- King, Ref. 7, pp. 16, 71. Vissza a szöveghez.
- Oard, M.J., Mt Everest and the Flood. In, Oard, M.J., and Reed, J.K. (editors), Rock Solid Answers: The Biblical Truth Behind 14 Geological Questions, Master Books and Creation Research Society Books, Green Forest, AR and Chino Valley, AZ, pp. 19–27, 2009. Vissza a szöveghez.
- Gansser, A., Geology of the Himalayas, Interscience Publishers, New York, NY, p. 164, 1964. Vissza a szöveghez.
- „A hegyek felemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek” kifejezés a 104. Zsoltár 8. verséből származik. Könnyen elképzelhető, hogy a 104. Zsoltár 6-9. versei arra utalnak, amikor az özönvíz vizei lefolytak a földrészekről. Ld. Taylor, C., Did mountains really rise according to Psalm 104:8? J. Creation 12(3):312–313, 1998, valamint Taylor, C., More on mountains—Charles Taylor replies. J. Creation 13(1):70–71, 1999. Vissza a szöveghez.
Readers’ comments
Comments are automatically closed 14 days after publication.